Az előadás egyik szereplőjével, Gazdag-Kötél Orsi színésznővel beszélgettem az előadásról, Istenhitről, feloldásról, és arról, hogy vannak-e még csodák az életünkben.
Az értelmező próbák ezért kiemelten fontosak: a mozgatórugók és a szándékok mögé nézünk, mi és miért érdekli a karaktert, milyen fájdalomból dolgozik, milyen lelki rezdülés áll egy-egy mondata vagy megnyilvánulása mögött.
Minden színházi folyamatban elérkezik az a pont, amikor a számtalan rendelkező- és emlékpróbát követően megállások nélkül kezdjük el próbálni a felvonásokat. Eközben a rendező és a rendezőasszisztens, valamint a súgó szorosan összedolgozva lejegyzik az esetlegesen felmerülő hibákat, legyen az szövegtévesztés vagy mozgásbeli pontatlanság.
Alámerülni egy hozzá hasonló személy pszichéjébe rendkívül érdekfeszítő folyamat. Felszínre hozni saját múltjából eredő traumáit, megvizsgálni, ezek miképpen hatnak a jelenére, milyen fájdalomból vagy emlékből táplálkozik, amikor a történetet elmeséli nekünk.
Korábban a Játékszín 39 lépcsőfok, illetve Madách Színház Szomorú vasárnap című előadása kapcsán is volt lehetőségem próbanaplókat megosztani az Olvasókkal, beavatni őket és mesélni arról, hogy hogyan zajlik egy alkotófolyamat, miképpen áll össze egy előadás, hogyan dolgozik együtt a rendező és színészei.
3 év szünet után Formanek Csaba színész-rendező, a Kettőspont / színház & spirituális ügynökség művészeti vezetője úgy döntött, felújítja Hádész – Látomások az Alvilágból című, 2017-ben született monodrámáját. A felújítás folyamatában készülő próbanaplóját szeretném megosztani az Olvasókkal.
Pár évvel ezelőtt egy olyan cikksorozaton kezdtem el dolgozni, amely Színházhatás név alatt bizonyos előadások társadalmi helyzetre való…
Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a sokat emlegetett koronavírus teljesen átrendezte az életünket. Megváltoztatta a nézőpontjainkat, hogy hogyan nézünk…
Az évek során külön figyelmet szenteltem a színházi egyszemélyes esteknek. Mindig is vonzott az a fajta intim közelség,…
…az ember, sok kiábrándító élmény után, belép Thália kapuján – vagy legalábbis a Vígszínház Házi Színpadáén -, és jóleső nyugalommal tölti el, hogy abban a rég elfeledett korban találja magát, amelynek hangulata és értékrendje éppen hiányzik az életéből.