
A színházhatásról – a Network és a Szülőfalum, Pest bemutatója kapcsán
Pár évvel ezelőtt egy olyan cikksorozaton kezdtem el dolgozni, amely Színházhatás név alatt bizonyos előadások társadalmi helyzetre való…
Pár évvel ezelőtt egy olyan cikksorozaton kezdtem el dolgozni, amely Színházhatás név alatt bizonyos előadások társadalmi helyzetre való…
…az ember, sok kiábrándító élmény után, belép Thália kapuján – vagy legalábbis a Vígszínház Házi Színpadáén -, és jóleső nyugalommal tölti el, hogy abban a rég elfeledett korban találja magát, amelynek hangulata és értékrendje éppen hiányzik az életéből.
Az előadás ugyanis a fent boncolgatott gondolatkörrel kapcsolatosan olyan politikai, társadalmi és magánéleti történetek, zenés jelenetek és a pesti kabaré bohózatainak segítségével igyekszik tükröt tartani számunkra, amelyek egy jól megszerkesztett dramaturgiával végül a mennyország kávézójába vezetnek bennünket.
A Rosmersholm már olvasmányként sem feltétlenül a könnyen emészthető kategóriába sorolható, éppen azon tulajdonsága miatt, hogy határozottan fordítja szembe az olvasóját a saját életével, megoldatlan ügyeivel.
Ez az első alkalom, hogy a Hamlet a Vígszínház illusztris repertoárjára került, így a megvalósításának híre több szempontból is várakozással töltött el. Ezt az interpretációt ajánlatos kívülről – technikai, színészi, megvalósítási megoldásaiban – értelmezni és bemutatni.
Kellemes meglepetés így egy olyan szegletével, színdarabjával foglalkozni, amely jóval túlmutat az előzetes elvárásokon és egy mélyebb utazásra invitálja a nézőjét. Ez az előadás Szirtes Tamás tavaly bemutatott rendezése, az Ügyes kis hazugságok.